A filiszteusok ismét háborúba indultak az izráeliták ellen. Dávid idősebb testvérei a harcmezőn voltak. Dávidnak ennivalót kellett vinni nekik, és meg kellett tudnia, hogy vannak.
Amikor a háborús övezetbe ért, egy valódi – majdnem három méter magas! – óriást látott a másik oldalon. Góliátnak hívták.
Gúnyolta és átkozta az izráelitákat. Minden katona félt tőle, még Saul király is.
Elfelejtették volna, hogy Isten mindenkinél erősebb?
Góliát: Hé, ti néma izráeliták! Féltek, mi? Hahaha! Finom madáreledelt készítek belőletek. A ti Istenetek nem tud segíteni. Én erősebb vagyok nála.
Dávid: Hallottátok ezt? Kigúnyolja Istent! És ti ezt hagyjátok?
Dávidot felzaklatták a filiszteus sértegető szavai.
Egy dolog volt gúnyolni az izráelitákat, de ez Istenből is gúnyt űzött! Túl messzire ment!
Dávid azonnal Saul királyhoz sietett, és közölte vele, hogy ő megküzd az óriás Góliáttal.
Dávid komolyan gondolta. Csak a pásztorbotját és a parittyáját vette magához, és elindult Góliát felé.
Isten erősebb – ez adott neki bátorságot.
Góliát egyre közelebb jött.
Góliát: Kutya vagyok, hogy bottal jössz ellenem? Azt hiszed, hogy a te Istened megvéd majdi? Hahaha! Én erősebb vagyok nála. Most megöllek.
Dávid: Te karddal és lándzsával támadsz rám, de én a mindenható Isten nevében jövök ellened, akit te megátkoztál. Ő az erősebb! Én győzlek le téged, és az egész világ meglátja majd, hogy Izráel az élő Istent szolgálja.
Dávid fogta a parittyáját és meglengette…
A parittyában lévő kő pont homlokon találta az óriást. A földre rogyott, azután meghalt.
Mire volt jó, hogy Góliát átkozta Istent?
Ki volt végül az erősebb? Isten!
;
Csodaklikk 